A jó gyakorlat fogalma

A jó gyakorlat adott szakmai kritériumoknak (NAT, ONAP) megfelelő innovatív folyamat, módszer, cselekvés és eszközhasználat együttese, amelyet a közoktatási intézményben több éve tudatosan, sikeresen és hatékonyan alkalmaznak. A fejlesztő pedagógusok, intézményi közösségek az innovációt a gyakorlatban kipróbálták, dokumentálták, ezért más intézmények által is eredményesen adaptálható, továbbfejleszthető, fenntartható. A jó gyakorlat a felhasználók által elismert szolgáltatásként képes működni, mert mérhető, értékelhető minőségelemekkel rendelkezik, s az intézményi, osztálytermi és egyéni pedagógiai fejlesztéseket, a kompetenciaalapú oktatás elterjesztését pozitívan befolyásolja.

1) Roma népismeret

célja:  hogy minden tanuló megismerje e kisebbség kultúráját, történetét. Az ismeretek birtokában képesek legyenek az együttélésre, egymás elfogadására, segítésére

amit kínálunk: tantervek, tanmenetek, bibliográfia, 3 óratervezet, 4 játékleírás

jellemzői:

• a program áll
• dó és évente változó elemekből áll
• 1-8. évfolyamig beépül a történelem, hagyományok és művészetek tárgyköreibe
• a gyerekek között nő az empátia, a másikra figyelés, érzelmi ráhangolódás és megértés
• volt cigány diákjaink példát mutatnak arra, hogy ők is vállalják származásukat
• a foglalkozások elősegítik az integrációt, az identitástudatuk fejlődését.

 2) A tanulás tanítása

célja: a kellő motiváció és a hatékony tanulásmódszertan segítségével a tanulók iskolai tanulmányi sikerességének javítása

amit kínálunk: tantervi háló, óravázlatok, elégedettségi kérdőívek, bemeneti – kimeneti kérdőívek, könyv, tanári kézikönyv, Cd, elérhetőségek a neten, szakirodalom lista

 jellemzői:

•  minden tanuló esetében részletes diagnózist kapunk a fenti két területen
•  erre építve egyénre szabott terápiát dolgozhatunk ki
•  felszínre kerülnek a lemaradók, számukra adekvát felzárkóztatás tervezhető
•  a tananyagtartalom pszichológiai, ezen belül fejlődés lélektani megalapozottságú
•  a kommunikáció fejlesztésével a szociális és a személyes kompetencia kialakítását is segíti

3) Alsó tagozatos tanulók játékos ügyességfejlesztése

célja: olyan rendszeres testmozgás biztosítása, amely játékos keretek között lehetőséget nyújt a nagymozgások fejlesztésére, a tartásproblémák prevenciójára, a mozgáskoordináció fejlesztésére a labda, - mint kedvelt eszköz- felhasználásával.

jellemzői:

o a mindennapos testnevelés részeként tantervi segítség a +2 órára

o évfolyamonként kidolgozott játékos foglalkozási terv

o az életkori sajátosságoknak megfelelő futó- fogójátékokkal, versengéseket, labdahasználati technikákat, sor és váltóversenyeket határoz meg

o A játékos oktatás felhasználja a gyermek örömélményét, aktivitását, kreativitását

amit kínálunk: játék és feladatgyűjtemény, lehetőség óralátogatásra, óravázlatok, tanmenetek, DVD-n órarészletek megismerése, dokumentumok és audiovizuális anyagok átadása, mentorálás

Ha levelünk felkeltette érdeklődését, keressen bennünket!

Rózsahegyi Kálmán Kistérségi Általános Iskola és Diákotthon

Farkas Zoltánné ig. 20/4630707